Jó volt olvasni a hozzászólásod, megnyugtat, hogy talán én is jó sokáig tudom anyatejjel táplálni Dávidot. Mindenkitől azt hallom, hogy próbáljam mellre tenni, hátha egyszer csak hopp szopizni fog, mert ha nem, hamar elapad a tejem. A védőnőm csoldákozva bámul, hogy hogy lehet az, hogy még mindig van tejem. Sajnos nem értik meg, hogy akármennyire is szereném, Dávid nem tud szopizni. De tejem az annyi van, hogy már tele van a fagyasztó is. Én folyamatosan cserélem a poharakat, mert azt mondják pár hét elteltével megváltozik az íze, és nem szeretném, ha megmaradna. Nekem is felajánlották, hogy adjam le, ha ilyen sok van, de nem élek vele, ki tudja egyszer megbetegszem, gyógyszert kell szednem, akkor meg nem adhatok a gyerkőcnek frisset. Én az Aventes mellszívót használtam, de folyamatosan kellett alkatrészt cserélni, és mindig a legrosszabbkor ment tönkre. Vettem mellé egy Medelát is, most felváltva használom, de az utolsó milliket én is kézzel fejem ki. Az első pár hétben 3óránként fejtem, de most már Dávid két hónapos, végig alussza az éjszakát, ( este 9- reggel 7) így éjjel csak egyszer kelek fel, és nap közben is 4-5 óránként fejek. Átlagban két és fél decit. Szerintem egész jó így, és bízom benne, ez még így is marad jó sokáig. Köszönöm a jótanácsokat is, élni fogok vele!
Írta: Zsu
Feladva:2006-12-05 15:02:29
Sorszám: #722
Kedves Eszter!
Az én kislányom kétoldali lágy és kemény szájpad hasaddékkal született. Valóban a kórházban nekem sem szopott (igaz nem is értek rá segíteni az ápolók), így úgy jöttünk haza a kórházból, hogy fejő néni (akinek áldom a nevét mai napig is)jött segíteni lefejni. Most Panna 13 hónapos múlt és még mindig fejem neki kézzel a tejet. Szépen megeszi a Habberman-os etetőből. Én hatóránként fejtem le magamat ( még éjszaka is), és 1 liter tej jött le összesen egy nap. Így tízhónapos koráig fejtem magamat. Ahogy elkezdtem a hozzátáplálász (leturmixoltam és kiskanállal megette), onnastól kezdve az anyatej már neki sem kellett annyira. Így csökkentettem a fejések számát 3-ra. Amióta elmúlt egyéves nem eszi mega tejet csak reggel és este. nem is fejem magam intenzíven, így vissza is csappant a tejleadás. Ma már csak 140 gramm tejet tudok lefejni (este 60 gramm, reggel 80 gramm). Így a Milumil 3-as tápszerrel egészítem ki. Egyébként minél többet fejed Magadat annál több tejed lesz. Vigyázz arra, hogy ne végezz megerőltető munkát( sok vasalás után mindig göbös volt a jobb mellem), és ügyelj a kezedre (ne vegyszerezz, ne mosogass, tartsd tisztán). Egyébként a harmadik hónapra a kezem újjait alig bírtam kinyújtani.De már ez is elmúlt "megedződött".Használtam az Aventos mellszívót is , de úntam állandóan sterilizálni, összerakosgatni.Nekem a kézzel fejés egyszerűbb volt és természetesebb. Ráadásul jobban is maszírozod így magadnak, míg a mellszívó göbösít.
Üdv kitartás
egyél sokat, igyál sokat, és pihenj , fogadj el minden segítséget (ettől lesz sok tejed!!)
Egyébként megjegyzem (ha már ez egy kicsit vígasztal) olyan anyukát is ismerek aki pénzért feji magát(nagyon jó ára van a piacon), vagy olyat akinek ikrei születtek és ők sem tudtak szopni, mivel kora szülöttek voltak. Én is gyűjtöttem a tejet a hűtőben . hogy 6 hónapig eláll, és bármikor jól jöhet. Igaz kiolvasztva már más az íze. Így Panni nem is ette meg
Írta: Eszter
Feladva:2006-12-04 23:32:14
Sorszám: #721
Kedves Csilla!
Valóban előfordult már a családban ilyen eset, bár nem túl közeli rokon, nekem azt mondták az orvosok, a gének jó pár generáció után is visszaüthetnek. Szóval nem tudom, mi az igazság... Természetesen amiben tudok, segítek, csak szólj, hogy mi a teendőm.
Írta: Mákosné Csilla
Feladva:2006-12-01 15:51:50
Sorszám: #720
Kedves Eszter !
Én a fiamnak 8 hónapig tudtam fejni a tejet. Nem tudom ki volt aki azt mondta, hogy el fog apadni, mert az még nem is hallott az anyai ösztönökről, de még a biológiáról sem! Hála Istennek, hogy ez Téged nem befolyásolt! Talán Pécsen is segítőkészek lesznek az éjszakával kapcsolatosan, ha mást nem is, de egy széket biztos tudnak adni éjszakára. Mindenki tudja, hogy mennyire kevés a nővér és sok a gyerek. Tapasztalataim szerint örülni fognak, hogy a saját gyermeked mellett akarsz maradni! Milán egyoldali komplett hasadékkal született és mi sem tudtunk róla. Ma már 2 és fél éves, bölcsibe jár és egy "betyár". A doktoroknak felhúzza a pólóját, hogy meghallgasság, kinyitja a száját, hogy belenézzenek.... Valóban a gyerekek jobban bírják mitn mi szülők. Az én szívem minden alkalommal elfacsarodik, amikor ezt látom és lefut előttem az elmúlt 2 és fél év. De persze a sok szomorúság mellett rengeteg jó dolog is történik velünk. Említetted, hogy van a családban már hasadékos. Kapcsolatunk van a kutató intézettel, ahol kifejezetten egy családon belüli előfordulást vizsgálnak. Ezúton is kérem mindenki segítségét akinek a családjában előfordult többször is hasadékos vagy tudtok ilyen családról, keressetek meg. Mindannyiunk jövője szempontjából lényeges lehet, ha valami újat derítenek ki, ezzel is segítve, hogy a későbbiekben minél kevesebb legyen ez a rendellenesség. Kedves Eszter, ha bármiben tudok segíteni akár az e-mailemre, akár ide a fórumra írj! Válaszodat köszi előre is: Mákosné Csilla Egerből !
Írta: marcianyu
Feladva:2006-11-29 23:28:02
Sorszám: #719
Kedves Zsuzsa!
Örülök, hogy mostmár Te is sokkal jobb kedvűnek tünsz, a kisbabák nagyon érzékenyek a mami hangulatára, és ha már ő is sokat mosolyog, akkor egymást tudjátok erősíteni, bátorítani az előttetek álló megpróbáltatásokban. Marci nov. 08-án volt 6 hónapos, és a súlya egy ideje sajnos elég lassan növöget, most 4,7kg (az orvosok szerint aggodalomra semmi ok,habár nem végeztek semmiféle vizsgálatot rajta, még egy általános vérképet sem, így nem nagyon nyugodtam meg). Az ajakzáró műtéthez el kell érnie a minimum 5 kg-t, ezt decemberben mindenképpen meg kellene már haladnia. Dec. 16-án mi is megyünk a Kelen rendelésre, ott remélem Seper doktor Úr már tud valami konkrét időpontot mondani nekünk, szeretnénk Münsterbe menni. Ha a műtétre gondolok, engem is kiráz a hideg, és egy kicsit félek tőle, de jó lenne már túl esni rajta. Egyébként Marci ahogy fejlődik egyre szórakoztatóbb, sokszor elég, ha ránézek és huncuttul mosolyog, nem is gondoltam volna korábban, hogy ennyi boldogságot és szeretetet fog hozni nekünk.
Nóra
Írta: Tóthné Zsuzsa
Feladva:2006-11-29 17:55:40
Sorszám: #718
Kedves Eszter! Az én kislányom okt. 20-án született ajak-, lágyszájpad és keményszájpad hasadékkal. Mi is Pécsen jártunk (mi Kaposváron lakunk) az ajakzáró műtétünk januárba lesz, a szájpad zárásra viszont nekünk is 12-16 hónapos kort mondtak. Én is későinek tartom ezt az időt, ezért is jelentkeztünk be dec. 16-i rendelésre a Kelen Kórházba, amit a münsteri orvosok tartanak. Kíváncsian várom, ott milyen javaslatot kapunk. Persze ennek komoly anyagi vonzata is van, arra is nagyon kíváncsi vagyok. Az én véleményem az, hogy fontos lenne, hogy a beszéd megindulása előtt sor kerüljön a szájpad záró műtétre, de szerintem Pécsen nem azt a technikát alkalmazzák, amit Münsterbe, ezért én itthon nem merném eröltetni a korábbi időpontot. Nagyon utána kell nézni a dolgoknak! De itt a fórumon segítőkész mindenki, ha beleolvasgatsz sokat lehet tanulni belőle. Az engem is elkeserít a Pécsen ránk váró ajakzáró műtétnél, hogy éjszakára ott kell hagyni a babát. Én is arra gondoltam, hogy ha igényli a kicsi lányom, én se hagyom ott, csak nem raknak ki! Sok kitartást és minden jót kívánok nektek is!
Írta: Tóthné Zsuzsa
Feladva:2006-11-29 17:34:52
Sorszám: #717
Kedves Nóra! Jól estek kedves szavaid. Olyan jó érzés, hogy ilyen segítőkészek vagytok mindannyian. Mostmár én is nagyon figyelek, hogy a kicsi lányom mindig mosolyogni lásson és annyira hihetetlen de ha ébren van szinte Ő is egyfolytába mosolyog és ettől olyan boldog vagyok én is. Bár pont ma beszéltem a pécsikkel, ott fogják műteni januárba és most megint olyan zaklatott lettem. Nagyon ideges vagyok a műtét miatt, annyira sajnálom előre hogy bele fogok őrülni. Nagyon szeretném, ha végre túl lennénk rajta! És sajnos ez még csak a kezdet... Nektek hogyhogy nem volt még egy műtétetek sem? Még pici a súlya Marcikának? Hol fogjátok műtettni már tudjátok? Minden jót kívánok nektek!
Írta: Eszter
Feladva:2006-11-28 17:20:43
Sorszám: #716
Sziasztok!
Már régóta olvasom a fórumot, és most végre rászántam magam, hogy írjak is. Szeptembe 30-án született kisfiam Dávid, lágyszájpad hasadékkal,ami rendkívül megrázott. Főleg azért, mert 27 hetes terhes votam, amikor elmentünk 4d-s ultrahangra, és pont ez volt a kérdésem, hogy minden rendben van-e a szájával, mert sajnos a családban nemrég már volt példa hasadékra. Ott megnyugtattak, hgy semmi gond, így még sokkolóbb volt mikor a szülöszobán a párom hozta a babát és elmondta, hogy mi a gond. Mindenki nyugtatott, hogy milyen szerencsésk vagyunk, és hogy ez ma már könnyen orvosolható probléma, meghogy ez nekünk sokkal rosszabb,mint a babának. De hát mondhatták. Aztán a kezdeti ijedség után tudtam, muszáj megnyugodnom, mert csak ezzel segíthetek. Dávid a kórázban nem szopott, de fejtem neki így születése után két órával már 20grammot evett. Más kismamák irigyeltek, hogy van tejem, és az ő csemetéjük "éhezik", de én mindent megadtam volna, ha pici fiam tudott volna szopizni. Itthon még kitartó voltam 3hétig próbáltam szoptatni, egyszer sikerült 90grammot ennie ciciből, de aztán soha többet. Szerencsére van bőven tejem, már a fagyasztóban is áll, tehát érdemes velepróbálkozni. Azt mondták el fog apadni a tejem, pár hét alatt, de szerencsére egyre több van. Mi pécsiek vagyunk, így egyértelmű volt, hogy az itteni orvoscsoporttal vesszük fel először a kapcsolatot. Persze több helyen kérdezősködtünk, de mindenki ezt ajánlotta (itthon) Már voltunk is náluk, megvizsgálták Dávidot. Ngayon figyelmesek voltak és segítőkészek. Teljes mértékben bízom bennük. 12-16 hónapos korban lesz a műtét (én kicsit későinek tartom. szerintetek nem az?), de addig is figyelemmel követik a fejlődést, és utána is 18 éves korig. Egyetlen egy dolog aggaszt, hogy azt mondták a műtét után csak nappal lehetek a babámmal, éjszakára nem maradhatok vele, de azt hiszem valahogy ezt kiharcolom. Ezt tették unokatestvéremék is, és bár nem örültek neki az orvosok, mégis bent maradhattak. Jó hosszúra sikerült az első "bemutatkozás". Ha valakinek tudok segíteni, csak nyugodtan kérdezzetek.
Írta: Eszter
Feladva:2006-11-28 17:17:08
Sorszám: #715
Sziasztok!
Már régóta olvasom a fórumot, és most végre rászántam magam, hogy írjak is. Szeptembe 30-án született kisfiam Dávid, lágyszájpad hasadékkal,ami rendkívül megrázott. Főleg azért, mert 27 hetes terhes votam, amikor elmentünk 4d-s ultrahangra, és pont ez volt a kérdésem, hogy minden rendben van-e a szájával, mert sajnos a családban nemrég már volt példa hasadékra. Ott megnyugtattak, hgy semmi gond, így még sokkolóbb volt mikor a szülöszobán a párom hozta a babát és elmondta, hogy mi a gond. Mindenki nyugtatott, hogy milyen szerencsésk vagyunk, és hogy ez ma már könnyen orvosolható probléma, meghogy ez nekünk sokkal rosszabb,mint a babának. De hát mondhatták. Aztán a kezdeti ijedség után tudtam, muszáj megnyugodnom, mert csak ezzel segíthetek. Dávid a kórázban nem szopott, de fejtem neki így születése után két órával már 20grammot evett. Más kismamák irigyeltek, hogy van tejem, és az ő csemetéjük "éhezik", de én mindent megadtam volna, ha pici fiam tudott volna szopizni. Itthon még kitartó voltam 3hétig próbáltam szoptatni, egyszer sikerült 90grammot ennie ciciből, de aztán soha többet. Szerencsére van bőven tejem, már a fagyasztóban is áll, tehát érdemes velepróbálkozni. Azt mondták el fog apadni a tejem, pár hét alatt, de szerencsére egyre több van. Mi pécsiek vagyunk, így egyértelmű volt, hogy az itteni orvoscsoporttal vesszük fel először a kapcsolatot. Persze több helyen kérdezősködtünk, de mindenki ezt ajánlotta (itthon) Már voltunk is náluk, megvizsgálták Dávidot. Ngayon figyelmesek voltak és segítőkészek. Teljes mértékben bízom bennük. 12-16 hónapos korban lesz a műtét (én kicsit későinek tartom. szerintetek nem az?), de addig is figyelemmel követik a fejlődést, és utána is 18 éves korig. Egyetlen egy dolog aggaszt, hogy azt mondták a műtét után csak nappal lehetek a babámmal, éjszakára nem maradhatok vele, de azt hiszem valahogy ezt kiharcolom. Ezt tették unokatestvéremék is, és bár nem örültek neki az orvosok, mégis bent maradhattak. Jó hosszúra sikerült az első "bemutatkozás". Ha valakinek tudok segíteni, csak nyugodtan kérdezzetek.
Írta: Judit
Feladva:2006-11-25 14:20:44
Sorszám: #714
Szia Anita!
Szívesen írok Győrről, küldj egy e-mailt a címemre. ikrek76@freemail.hu Üdv:Judit
